Dr. Geréb Ágnes beszéde

Kedves Jelenlévők!

 

 

Öröm, hogy elindult egy effajta párbeszéd. Öröm, hogy elindult valami, ami mindannyiunk közös érdeke.

Valamit magamról. Négy saját szülés, 17 év intézeten belüli, 21 év intézeten kívüli szülés körüli munka és tapasztalat van mögöttem. Ez összesen 10 ezernél több kisbaba születését jelenti. Tevékenységem magja, ami a klinikai munkám alapjául szolgált, vezetett, és aztán onnan kivezetett, közös: a nőiség, az anyaság, az egymásra való odafigyelés, a másság elfogadása és értékelése. A szülészeten belül ez azt jelenti, hogy a vajúdás és a szülés alatti ellátásnak azt a módját igyekeztem biztosítani, melynek során a szülés folyamatába – az anya és a gyermek egészségi állapotát figyelembe véve – a lehető legkevesebb beavatkozás történik, mely során a nő biztonságban érzi magát és megőrizheti önbizalmát. Ebben az állapotban szabad, kreatív lehet, és világra hozhatja élete egyik legnagyobb művét.

Intézetben a kórházi írott és íratlan, a tudomány mai illetve akkori állásának sokszor nem megfelelő szabályok, szokások, hierarchia miatt nehezen evickéltem. Lassan rájöttem, hogy amit én kerestem, az – intézeten belül és intézeten kívül egyaránt – a független bábaság.

Az a mindent átformáló szülészeti reform, amire már akkoriban is nagy szükség lett volna, most elindulni látszik. Az elmúlt 22 évben is történtek figyelemreméltó változások, pl. bababarát kórházak, apák és doulák szülőszobába való beeresztése, alternatív szülőszobák, szülésznők által vezetett szülőszobák. Ez mind eredmény, de valahogy a szülészeti mutatók mégse javultak még a bábák által vezetett szülőszobákban sem, a szülési kedv se nőtt, a gyerekszám drasztikusan csökkent. Sok helyen csak külsődleges változások történtek, a szemléletváltás elmaradt. Például a kórházon belüli, szülésznők által vezetett szülőszobán ugyanazokat a szülészeti protokollokat alkalmazzák, amit a szülész orvosok. Mitől is változott volna az eredmény? Hogyan is tudtak volna az orvosok másfajta, bábai tudást átadni, ha maguk sem ismerik?

Öröm, hogy a szülésznőképzés tananyagába belevették az intézeten kívüli szülést – remélem, hogy olyanok oktatják majd, akiknek megvan hozzá a kellő tapasztalata. Kellenek a szemléletváltáson átesett bábák intézeten belül is, intézeten kívül is, hiszen minden, a szülés körüli gondoskodás minőségére irányuló vizsgálat azt mutatja, hogy a nőközpontú gondoskodási modell alkalmazása csökkenti a szülés közbeni sérülések, traumák, a szülés utáni depresszió és a császármetszések, egyéb komplikációk előfordulását, azaz, javítja a szülészeti mutatókat és növeli a szülési kedvet. Ez a nőközpontú ellátás maga a bábai modell.

A gondoskodás bábai modellje azon a tényen alapul, hogy a várandósság és a szülés az élet normális folyamatai. A következőket foglalja magában:

  • A várandós fizikai, lelki és szociális jóllétének nyomon követése a teljes gyermekvárási cikluson keresztül.
  • Személyre szabott fölkészítés, tanácsadás és gondoskodás biztosítása a várandós számára, fizikai és lelki támogatás a vajúdás és a szülés alatt, gondoskodás a gyermekágyas időszakban.
  • A technikai beavatkozások minimalizálása.
  • A komplikációk fölismerése és szükség esetén szülész orvosi konzultáció vagy kórházi kezelés kezdeményezése.

A gondoskodás bábai modellje segíti a nőt a szülés színhelyének megválasztásában is. A cél nem az, hogy minél többen szüljenek intézeten kívül, hanem az, hogy minél többen szüljenek jól, háborítatlanul, minél kevesebb beavatkozással. Mindenütt jó, de legjobb – biztonságban. Ma Magyarországon a legtöbb nő klinikán, kórházban érzi magát biztonságban. Ez a paletta is szélesedett. Kórházon belül is vannak a magas technikai fölszereltségű szülőszobák mellett ún. alternatív szülőszobák, vannak szülésznők, bábák által vezetett szülőszobák.

Külföldön sok születésközpont létezik, ami kisebb, szülés körüli ellátásra specializálódott egység. A legtöbb születésközpont kórházaktól függetlenül működik. Van olyan születésközpont, amely a kórházi szabályokat követi, van, amelyik bábai modell alapján dolgozik. A születésközpont gyűjtőnév. Vannak köztük orvosok által vezetett szülészeti egységek, bábák által vezetett szülészeti egységek, szülőotthonok, születésházak. A születésközpontok zöme félút a kórház és az otthon között. Nyugodt környezetet, egy vajúdó-egy bába ellátást, emellett kórházhoz hasonló fölszerelést és magasan képzett személyzetet biztosít, és a kórházi szabályok szerint dolgozik. Nem mindenfajta gyógyszeres vagy egyéb fájdalomcsillapítót, de például a kéjgázt alkalmazzák a születésközpontok egy részében is, és bizonyos beavatkozásokat is elvégeznek.

A születésház olyan születésközpont, amely a többi születésközponttól abban különbözik, hogy kizárólag a gondoskodás bábai modelljét alkalmazzák benne – amihez hozzátartozik, hogy szükség esetén bizonyos beavatkozásokat elvégeznek. A születésház nevet a Napvilág Születésház munkatársai találták ki és védették le kb. 15 évvel ezelőtt abból a célból, hogy amikor majd eljön az az idő, amikor sorra nyílnak majd a születésközpontok Magyarországon, lehessen tudni már a névből is, hogy az adott központ milyen munkamódszert követ.

A beavatkozás nélküli szülés néhány előnyét szeretném kiemelni most. Bebizonyosodott, hogy azok, akiknek édesanyja szülés közben nem kapott gyógyszeres fájdalomcsillapítót, fölnőtt korukban jelentősen ritkábban nyúlnak kábítószerhez, mint akiknek édesanyja fájdalomcsillapítót kapott.

Azoknak a nőknek, akiknek szülését nem gyorsítják se kézzel való méhszájtágítással, se egyéb módszerrel, a méhszájuk nem sérül. Ezért náluk nem áll fönn a méhnyakrák egyik kockázati tényezője, a méhszáj idült repedése, így a méhnyakrák esélye jelentősen csökken. A háborítatlan szülés után a ma már népbetegségnek számító szülés utáni depresszió nagyon ritkán fordul elő.

Az elmúlt 21 év otthonszüléssel kapcsolatos tapasztalataiból emelnék ki néhányat. A gyermekszülési kedv magasabb az átlagnál, legtöbbjüknek három, de nem ritkán ennél több gyermekük született. A családokkal tartjuk a kapcsolatot és tudjuk, hogy habár az otthonszülés előtt az átlagnak megfelelő számban végeztettek ezek a nők is művi abortuszt, az otthonszülésüket követően a művi abortuszok száma elenyésző.

A szülésükre velünk készülő nők zöme éveken át szoptat – a hosszú szoptatás előnyei közé tartozik a mellrák esélyének csökkenése, a gyermekek egészségesebb volta, az allergiás megbetegedések csökkenése és még sorolhatnánk.

A kb. 3500 szülés kapcsán egyetlen édesanyát sem veszítettünk el. Három kisbaba szenvedett szülése körül súlyosabb oxigénhiányos károsodást, akik közül az egyik 14, a másik 7 hónapos korában életét vesztette, a harmadik 7 hónapos és bíztatóan fejlődik. Egy kisbabát pedig szülés közben elveszítettünk. A többiek szülés körüli károsodást nem szenvedtek.

Az intézeten kívüli szülés éppen úgy része kellene, hogy legyen az alapellátásnak, mint az intézeten belüli szülésnek. Az intézeten kívüli szülés nagyon költséghatékony alapellátás, hiszen a szakmai tudáson túl a ráfordítás az idő, a jelenlét, a személyes odafigyelés. Ez az olcsó, sok szempontból előnyös alapellátás úgy hatékony, ha mellette – és nem fölötte – ott a gördülékenyen együttműködő, egymás kompetenciáját elismerő és értékelő szakellátás. Hiszen mindenkinek egy a célja, aki a szülés körüli ellátásban részt vesz, illetve azt igénybe veszi. Mind azoknak, akik a szülés körüli segítést választották hivatásuknak, mind a magyar államnak, mind pedig a gyermeküket váróknak azonos a céljuk: nem a szülésnek, mint szükséges rossznak a túlélése, hanem a gyermeküket váró családok és a gyermekek testi-lelki egészségének megőrzése.

Emellett azt is el kell ismerni, hogy a két, egymás mellett létező szakma, a szülészet-nőgyógyászat és a bábaság, más és más munkamódszerrel dolgozik. Ezért a szakmai ajánlásokat, szakmai fölügyeletet és ebből kifolyólag – például rendeletalkotáskor – a minisztériumi szaktanácsadást is külön szakmai testületnek, azaz, esetünkben külön bába szakmai kollégiumnak kell ellátni.

  • A bábaság nem a hierarchiára épül. Az emberek egyenrangúságából indul ki, szabad választásból, az átláthatóságból, a tényekből. A szülés kitüntetett jelen, amely magával hozza a múltat és előrevetíti a jövőt. Ezért rendkívül értékes időszak. Életre szóló előnyök, rossz esetben viszont életre szóló hátrányok származhatnak belőle.
  • Mind az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai, mind a 2005-ös EU direktíva arra utasítja Magyarországot, hogy az élettani szülésnél a bábákat hagyja önállóan tevékenykedni.  A most érvénybe lépett rendelet ennek az első két lépését – hogy intézeten kívül önállóan kísérhetnek a bábák szülést, valamint hogy önálló szakmakódot kapott a bábaság – magába foglalja, viszont nem valósítja meg maradéktalanul az utasítást.
  • Nem jött létre az ún. elsődleges ellátás lehetősége, amelybe a várandósgondozás is beletartozik. Az elsődleges ellátó kompetenciájába tartozik ugyanis a várandósság, a szülés és a gyermekágy egésze.
  • Nem jött létre saját, intézeten kívüli szülésben is jártas bábákból álló bába szakmai kollégium, amely saját szabályrendszert és saját fölügyelet biztosítana – e nélkül, a kórházi szabályok intézeten kívülre való áthelyezésével maximum a „kórházi szülés otthon” valósulhat meg, ami veszélyes.
  • Az intézeten kívüli szülés elismerésével egyszerre megtörténhetett volna a gondoskodás bábai modelljének bevezetése is intézeten belül és kívül, amely életre hívta volna az egész országot átfogó szülészeti reformot, amit mi a rendelet előkészítésének hosszú évei alatt mindvégig szorgalmaztunk.
  • A most életbe lépett rendeleten látszik, hogy a rendelet megalkotói kétségbe vonják a nemzetközi kutatási eredményeket, miszerint a tervezett, intézeten kívüli szülés, amelyet tapasztalt szaksegítség kísér, legalább annyira biztonságos, mint az intézeti szülés. Ezért meg akarják védeni az újszülötteket a saját anyjuktól és a közreműködő szaksegítségtől. Ennek érdekében kontroll alatt tartják és végletesen leszűkítik az intézeten kívüli szülésben részt venni tudó várandósok körét és a feltételeket teljesíteni tudó bábákat. Ezzel együtt a rendelet által elvész az a nemzetközileg bizonyított előny, hogy az intézeten kívüli szülés sokkal olcsóbb, mint az intézeti ellátás. A rendelet aránytalanul nagy terheket ró az ezt választó családokra és a bábákra. Az intézeten kívüli szülés nem a mindenki számára elérhető alapellátás részévé, hanem – a rendelet következtében – a gazdagok kiváltságává lesz, ami eddig nem így volt. A rendelet olyan, szakmailag nem indokolt feltételeket is támaszt, aminek következtében jelen pillanatban az eddig jól működő bábák még az engedély kérésének benyújtásáig sem tudtak eljutni. Többek között ezért szorgalmazzuk, hogy legyen referencia intézet, akikkel mi, bábák, szerződést köthetünk.

A szülők és bábáink nevében kompetenciánk elismerését, mellérendeltséget és szabadságot kérünk szépen!

A bába és szülésznői szakma aktuális kihívásai témájú nyilvános képviselői meghallgatás –

Képviselői Irodaház, 2011.május.11.

Felolvasta Görbicz Adria bába.